Belső-Somogy nyugati részén, Kadarkúttól DNy-ra fekszik, határának nyugati felében folyik a Gyöngyös vize. 1925-ben alakult önálló községgé Hencse község Kőkúttapazd nevű lakott helyéből. Neve kővel kirakott forrásra utal. A Hencséhez tartozó Alsótapazd-major, Felsőtapazd-puszta és Kőkúttapazd-major helyén feküdt a középkorban Tapazd falu, amelyről az 1421-1446 évekből vannak először adataink. Előfordul az 1536. évi adólajstromban is. Kőkúttapazdon 1908-tól állami elemi népiskola, és 1924-ben „nyári menhely” (óvoda) is volt, 1902-1927 között hitelszövetkezet is működött. 1932-ben 556 fős népessége 80 házban élt.

A község határának a területe 912 katasztrális hold volt, ebből 447 holdat foglalt el a szántó, 70 holdat a rét, 171 holdat a legelő, 17 holdat az erdő, 138 holdat a szőlő, 6 holdat pedig kertenként tartottak számon, és 62 hold ún. terméketlen földterület volt, többnyire törpe- és kisbirtok. Önálló kisközséggé alakulása után (1925) az állami elemi iskola tovább működött két tanítóval. A lakosság 58,2%-a tudott írni, olvasni. Ebben az időben polgári olvasóköre, tűzoltó és levente, valamint lövész egyesülete is volt. Három kovács, egy cipész látta el a legszükségesebb ipari jellegű szolgáltatásokat, két fűszer- és vegyeskereskedés és egy kocsma üzemelt, s a községben egy dohánytőzsdés is volt.

Közigazgatási besorolása szerint ekkor kisközségnek számított, és a kadarkúti körjegyzőséghez tartozott. 1936-1949-ig önállóságát elvesztette és Kadarkút nagyközséggel egyesült. II. világháborús áldozatainak száma 25 fő, a falut a kitelepítés nem érintette. A falu 1949-ben ismét önállóvá vált. Az ekkori népszámláláskor területe 2575 kh (1481 ha), népessége 604 fő. 1974-ig termelőszövetkezet is működött a településen. A rendszerváltást követően a Kadarkúti körjegyzőséghez tartozott, majd 2009-ben a Mike-Kőkút-Hencse Körjegyzőséghez csatlakozott, helyi ügyintéző heti két nap látja el a hivatalos ügyek intézését. Iskolája, óvodája nincs, a gyermekek Kadarkútra és Ladra járnak intézményekbe. Művelődési lehetőségként a Könyvtár áll a lakosság rendelkezésére. 2013-tól pedig a Mikei Közös Hivatalhoz tartozik